A szépség nem minden, vagy mégis? A kutatók nagyobb érdeklődést mutatnak az olyan állatfajok iránt, melyek szépen néznek ki.
Egy Dél-Afrikai kutatócsoport kutatási eredményei arra mutattak rá, hogy ez az igazság vonatkozik a veszélyeztetett fajokra is. Megállapították, hogy a kutatók nagyobb figyelmet fordítanak a látványos és lenyűgöző megjelenésű állatfajokra.
A Pretória egyetem egyik professzora által végzett kutatásból kiderült, hogy a kutatók jobban szeretnek medvékkel, és párducokkal dolgozni, mint békákkal, vagy tengeri tehenekkel.
Dél-Afrikában több, mint 2000 kiadványt elemeztek 1994 és 2000 között, melyekből kiderült, hogy ugyanazon idő alatt 14-szer volt kutatás tárgya a tengeri tehén, és legalább százszor a mongúz.
A veszélyeztetett fajok közé tartozó nagy emlősöket 500-szor többször tanulmányozzák, mint a veszélyeztetett kétéltűeket.
A kutatókat leginkább a csimpánzok (1855 kiadvány) és a leopárdok (1241 kiadvány) vonzzák.
Az állatvédelmi szervezetek gyakran választanak jelüknek nagytestű emlősöket, mint például a WWF jelképe a panda. Azok a kutatók, akik részt vettek ebben a felmérésben, fokozottan felhívják a figyelmet a veszélyeztetett fajok eltűnésére, függetlenül attól, hogy milyen a külső megjelenésük.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.